Budapest, 2017. szeptember 1. – Szeptember 2-án nosztalgiavonatok közlekednek Budapest-Nyugati pályaudvarról Szolnokra, a Pest–Szolnok vasútvonal 170 évvel ezelőtti átadásának tiszteletére. A második különvonaton még vannak szabad helyek.
A 242 001 sorozatú gőzmozdony által vontatott, szombat reggel 8 óra 10 perckor induló nosztalgiavonatra minden jegy elkelt, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a MÁV Nosztalgia Kft. egy második gőzfelhős szerelvényt is forgalomba állít; ez – élén a 220 194-es pályaszámú gőzmozdonnyal – 8 óra 30 perckor indul a Tisza-parti városba.
A szolnoki vasútállomáson – a Szolnok Város Napja rendezvényhez csatlakozva – egész napos ünnepségsorozattal várják az érdeklődőket. A gőzvontatású nosztalgia különvonatot – az MH Légierő Zenekar Szolnok és a MÁV Férfikórus közreműködésével – az 1. vágánynál köszöntik, majd emléktábla-avatással, koszorúzással, illetve a Kultúr váróterem és a Szolnoki Vasúti Almárium tematikus időszaki kiállításának megnyitójával folytatódik a program.
Az ünnepi járatok utasai – az egykori szolnoki indóház felújított épületében működő – RepTárban megnézhetik a repülőmúzeum egyedülálló kiállítási anyagát, a Szent Korona hiteles másolatát pedig már a vonaton szemügyre vehetik. (A koronaőrök a Szent Korona másolatával a RepTárnál szállnak le a szerelvényről, és a koronát hintóra helyezve kísérik a Belvárosi Templomba, ahol a nagyközönség számára is megtekinthető lesz.) Az érdeklődők meglátogathatják a „Megy a gőzös…” című vasúttörténeti vándorkiállítást, részt vehetnek a Baross Gábor-emléktábla avatásán és meghallgathatják a Vasminiszter életútjáról szóló előadást is.
A MÁV Nosztalgia ünnepi szerelvényei a RepTár vendégei előtt is nyitva lesznek; a gőzmozdonyok 18 óra 57 perckor, illetve 19 óra 55 perckor indulnak vissza Budapestre.
Történeti háttér:
„1847. szeptember 1-jén reggel negyed 9-kor indult el Pestről a vonat, melynek 16 kocsijában közel 700-an utaztak. Köztük volt István főherceg, az ország nádora, Kossuth és Széchenyi. A pesti pályaudvaron katonaság és katonazenekar fogadta az érkezőket. A szerelvényt az »István« nevű mozdony vontatta, melyet a megnyitóra virágokkal díszítettek fel. Pár száz méterrel előttük a »Haza« nevű lokomotív haladt, hogy a pályán előforduló akadályokat elhárítsa” – olvasható Szikszai Mihály levéltáros „A Pest–Szolnok vasútvonal megnyitása” című tanulmányában. A vonat Vecsésen, Cegléden és Abonyban is megállt, végül fél 12-kor futott be Szolnokra – a 99 km-es utat tehát 3 óra 15 perc alatt tette meg.
A Tisza-parti városban fél 1-kor kezdődött az ünnepi ebéd. A szolnokiak Kossuth Lajost – mint az Országos Iparegyesület elnökét – kérték fel ünnepi szónoknak, a beszéd azonban kisebb botrányba fulladt. Szikszai Mihály tanulmánya – Szabó Barna újságíró „Ismeretlen Szolnok” című műve alapján – így idézi fel az esetet: István főherceg „még a város tisztelgő küldöttségét sem fogadta, nemhogy ünnepi szónoklattal fárasszák a nagy utazás után. Csakhogy Kossuth a megbeszéltek szerint elkezdte beszédét, ám csak odáig jutott, hogy az ünnepélyes pillanat varázsát ecsetelte néhány gondolattal, amikor a főherceg hangosan így kiáltott: »Mi az? Ki mer itt beszélni az engedélyem nélkül?« Mindenki megdöbbent, csak Kossuth beszélt tovább. Ő ugyanis nem hallotta, mit mondott a helytartó, mígnem a szolnoki küldöttség pisszegése, a vendégsereg zajongása, majd a gőzmozdony nyikorgása beléfojtották a szót.”
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓSÁG
