Tervezett védelem a zajok ellen
A vasútvonalak mentén egyre gyakrabban jelentkező zajpanaszok vizsgálatát a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. akusztikai laboratóriuma végzi, szoros együttműködésben a MÁV-csoport többi tagjával. Tavaly közel hetven zajpanasz érkezett. Ezekről minden esetben szakvélemény készült.
Környezetvédelmi szempontból kétségtelenül a vasúti közlekedés jelenti az egyik optimális közlekedési módot, társadalmi oldalról azonban rendszeresen felvetődnek olyan környezeti zajterhelési problémák, amelyeket a MÁV-csoport különböző belső utasítások révén, a környezetvédelmi törvény betartásával és a kapcsolódó kormányrendeletek mentén köteles megvizsgálni, kezelni és megoldani.
2016-ban jelent meg a MÁV csoport 28/2016. (VII. 01. MÁV Ért. 12.) EVIG számú utasítása a zaj- és rezgésterheléssel járó vasúti tevékenységek szabályozására, valamint a zaj- és rezgéspanaszok kivizsgálására, illetve kezelésére.
Az akusztika a hang keletkezésével, terjedésével és elhalásával, illetve az emberi szervezetre kifejtett hatásával foglalkozó ága a mechanikának. Az 1995. évi LIII. környezetvédelmi törvény rendelkezik a környezeti zaj és rezgés elleni általános védelemről. Ennek alapján a környezeti zajjal leginkább terhelt területek zajcsökkentését, a zajjal még nem terhelt területek kedvező állapotának megőrzését stratégiai zajtérképekre épülő intézkedési tervek végrehajtásával kell megvalósítani. A 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet alapján elkészült a nagy forgalmú vasútvonalak zajtérképezése és cselekvési terve, a 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet alapján pedig a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályozása.
A tervek elkészítésére miniszteri rendelet alapján 2007 óta ötévente kerül sor a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által – az üzemeltető MÁV Zrt. közreműködésével. A rendelet szerint nagy forgalmú vasútvonalnak minősül minden olyan vasútvonal, amelyen évente 30 ezernél több vonatszerelvény halad át. Zajtérképek készítésére vonatkozóan 2018-ban a CNOSSOS rendszer – Common Noise Assessment Methods in Europe – bevezetésére új jogszabályt kell létrehozni. Mind a mozdonyok, mind a többrészes egységek, illetve mind az áru-, mind a személyszállító kocsik zajforrásnak minősülnek. Ezeket a bizottság (EU) 2015/996 irányelve (2015. május 19.) részletezi.
A leghangosabb trió
A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer járművek és zaj alrendszerére vonatkozó részletes műszaki és üzemeltetési szabályokat az Európai Unió alkotta meg. Az új járművek zajkibocsátását a 1304/2014/EU bizottsági határozat (EU TSI) szabályozza. Fontosabb zajforrások a futómű, a járműszekrény, illetve a gépészeti berendezések.
A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM közös rendelet tartalmazza mind az üzemi, mind az építési-kivitelezési, mind pedig a közlekedési zajok tekintetében. A vasútvonalak mentén egyre gyakrabban jelentkező zajpanaszok vizsgálatát pedig a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. akusztikai laboratóriuma végzi szoros együttműködésben a MÁV-csoport többi tagjával. 2016-ban közel hetven zajpanasz volt. Ezekről minden esetben szakvélemény készült. Gondot jelent például a budapesti Déli pályaudvar térségének sűrű beépítettsége vagy az őrmezői lakótelep közelsége. Az ország Budapest-központú és centrális vasúthálózata, az elővárosi forgalom, illetve a tranzitforgalom miatt jelentős a nagy forgalmú vasútvonalak száma, amelyeken elsősorban a teherforgalom zavaró hatása számottevő.
Az üzemi zajok közül az utastájékoztató- és utasításadó berendezések üzemeltetése miatt Budapest–Székesfehérvár, a Balaton déli partja és Budapest–Szob vasútvonal mellől érkeztek panaszok. Gondot jelent továbbá a nyílt, közforgalmú rakodóterületeken végzett, elsősorban a külsős felek rakodási tevékenysége is (Miskolc-Gömöri pu., Békéscsaba, Debrecen stb.). A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. környezetvédelmi mérések akkreditált akusztikai laboratóriuma megfelelő hátteret biztosít a zajmérések és a szakértői dokumentációk elkészítéséhez a MÁV Zrt., illetve a MÁV-START Zrt. megrendelő-ellenőrző szerepe mellett. A MÁV Zrt. tervezői pedig a szükséges aktív zajvédelem megtervezésében működnek közre.
Mire jó az aljpapucs?
A vasúti közlekedés zajszintje függ a vontatás módjától, a jármű típusától és állapotától, a közlekedés sebességétől, a pálya elhelyezkedésétől, a pálya kiképzésétől, valamint a vasúti pálya és az észlelés helye közti távolságtól. A felépítmény folyamatos karbantartása zajcsökkentő tényező. Zajcsökkentés érhető el a sín csillapításnövelésével vagy a felépítményi szerkezetek horizontális irányú rugalmas elszigetelésével (pl. aljpapucs). A hanghullám energiája az útjában lévő akadályról (pl. falról) részben visszaverődik, részben behatol a falba és elnyelődik. A zajvédő falak sem építhetők azonban korlátlanul, az űrszelvényméretek betartása, a közlekedésbiztonsági kérdések számos nehézséget jelentenek. A külföldön alkalmazott alacsony vagy mini zajvédő falak hazánkban nem terjedtek el.
A MÁV Zrt. és a BMGE Építőmérnöki Kar Út és Vasútépítési Tanszék a vasútnál alkalmazható zaj- és rezgéscsökkentő szerkezetek tudományos vizsgálatát hároméves kutatásés fejlesztés keretében végzi.