A MÁV tíz évvel ezelőtt, 2004-ben vezette be új fejlesztését, az integrált ütemes menetrendet és a zónázó közlekedést. Az innováció az országban elsőként a Budapest–Göd–Vác–Szob és a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonalakon utazók számára jelentett a korábbinál lényegesebben vonzóbb eljutási lehetőséget. Az integrált ütemes menetrend és a zónázó közlekedés hozadéka az egyszerűen megjegyezhető, egyenletes indulási időpontok mellett, hogy az utazással töltött idő is jelentősen csökkent. A MÁV-START szélesebb vonatkínálata és zónázó vonatai az érintett térségekben az egyéni autós közlekedésnél jóval kényelmesebb és biztosabb eljutást kínálnak a fővárosba. Azóta több más vonalon is hasonló struktúrát vezetett be a vasúttársaság.
Az integrált ütemes menetrend 2004-es bevezetését követően jelentősen javultak a váci agglomeráció és a főváros közötti vasúti eljutási lehetőségek. Az akkor bevezetett, korszakalkotóan új, kiszámítható, egyenletes indulási időközöket biztosító menetrendben másfélszer több vonat kapott helyet, a zónázó rendszer kialakításával pedig új járattípusok jelentek meg. Ezek együttese az utazók számára azóta is rövidebb menetidőt és a csúcsidőszakban gyorsított járatokat kínál, miközben a vasúttársaságnak mindez takarékosabb, a régi menetrendhez képest alacsonyabb üzemeltetési költségeket jelent.
Az új menetrend bevezetése óta Vácról a korábbi 46 helyett 25 perc alatt Budapestre ér a vonat, így a vasút valóban versenyképes eljutási lehetőséget nyújt az egyéni közlekedéssel szemben. Az integrált ütemes menetrend előnyeit azonban nem csak a Vác és Budapest között utazók tapasztalhatják: a közel 50%-os menetidő megtakarítás a Duna-kanyar valamennyi településén élőket érinti, továbbá az átszállási lehetőségeknek köszönhetően a teljes térségben javult a vasúti közlekedés versenyképessége.
A menetrendfejlesztés nyomán az elmúlt tíz évben mindkét vonalon ugrásszerűen megnőtt a MÁV-START szolgáltatásait választók száma. A növekedés egy évtizede töretlen, a fejlesztés hatásaként ebben a térségben immár hozzávetőlegesen 70%-kal többen utaznak vonaton, mint azelőtt. A fejlesztés ugyanakkor nem csak a Budapest–Vác–Szob, illetve a Budapest–Veresegyház–Vác vasútvonalak mentén élőket érintette, hiszen a Vácon csatlakozó Diósjenő–Balassagyarmat vonalon is nőtt az utasok száma.
Az új rendszer az utasok mellett a vasúttársaság számára is előnyös, hiszen a zónázó struktúra több szempontból takarékosabb a korábbinál. Mivel a Budapestről Vácra és azon túl utazókat nem ugyanaz a vonat szállítja, mint a Budapest és Vác közötti szakasz utasait, egyrészt kisebb szerelvények is elegendőek, másrészt azok hamarabb meg tudják tenni az oda-vissza utat. Összességében tehát kevesebb vonatkocsival több utas szállítható, továbbá az integrált ütemes menetrendben közlekedő vonatok energiaigénye is kisebb, hiszen a többszáz tonnás zónázó vonatoknak kevesebbszer kell fékezniük és indulniuk, a személyvonatok pedig Szob helyett már Vácról visszafordulhatnak.
A fejlesztések tovább folytatódnak, a MÁV-START kiemelt célja, hogy a Budapest vonzáskörzetében élő, naponta ingázó utazóknak egyre magasabb színvonalú szolgáltatásokat kínáljon. Ez magába foglalja az infrastruktúra és az utaskiszolgáló létesítmények korszerűsítését, valamint a járműfejlesztéseket is, a váci vasútállomás Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. általi, jelenleg zajló komplex átépítése után pedig korszerű, a 21. századi követelményeknek eleget tevő, kényelmes, akadálymentesített környezet várja az utazóközönséget.
A Budapest–Vác–Szob vasútvonal számokban:
· napi 119 vonat (melyből 78 személy, 11 gyorsított, 30 zónázó vonat)
· átlagosan naponta közel 31 000 utazás
· tíz év alatt több mint 90 millió utas.
