2019.10.12. TOKAJ; VSC Nyílt túra

2019. október 14. hétfő, 14.10 / Utolsó módosítás: 2019. október 16. szerda, 15.17
Nagy sikere volt a természetjárók felhívásának, melynek eredményeként – hallgatva a hívó szóra – a Női torna szakosztálytól többen is képviselték a lányokat a gyönyörű szép Tokaj túrán.

A MÁV Zrt. partnerünk és fő támogatónk.

»  »  »  »  »  »  »  »  »  «  «  «  «  «  «  «  «  «

A MÁV VSC túrázói Tokaj hegyén szponzorunk, a MÁV Zrt. zászlójával.

A szervezés egy kissé még döcögött, ugyanis az ötlet, hogy a korábban, az éves programfüzetünkben már kihirdetett túrát nyílttá tegyük, sajnos egy kicsit későn, az indulás előtt egy héttel született. A futóktól reklamálták is ezt, Ők is jöttek volna, de hát a naptáruk idő közben betelt…

»  »  »  »  »  »  »  »  »  «  «  «  «  «  «  «  «  «

„A hűvösebb – már szinte hideg – őszi éjszakák hozzájárultak ahhoz, hogy a természet gyönyörű, színes ruhába öltözzön. Gyönyörködjünk hát közösen e hétvégén az ősz színeiben pompázó Tokaj hegy látványában!” – így szólt G. Nagy János, túravezetőnk felhívása, melyhez a Természetjáró szakosztály vezetője, Honvári Terézia is csatlakozott:

„2018. júniusában Salgótarjánban, a MÁV VSC 70 éves jubileumi rendezvényén jól éreztük magunkat együtt és kipróbáltuk más szakosztályok sportágait. Mi, turisták, most ugyan ezt az élményt kínáljuk nektek, gyertek ki a sötét tornatermekből, a poros pályákról a jó levegőre a szabadba, szálljatok le a bicajról, cseréljétek át a futócipőt túrabakancsra, hozzátok el az asszonyt, a férjurat és a gyerkőcöket is és váltsatok egy kis sétára Tokajban, hogy aztán a túra végén pár korty nemes nedű kíséretében együtt örüljünk az ősz sok színének, meséljük egymásnak élményeinket.”

Ilyen előzmények után vágtunk hát neki a jó időt ígérő napnak. Az elején még át kellett esnünk az átszállásos buszközlekedés akadályain, de a próba (Bp. Keleti pu – Hatvan között) jól sikerült. Alig tettük le magunkat az ülésekre a buszon, pár szót váltottunk az előttünk álló napról, készültünk fel rá lelkileg is; – Hoppá! – és már ott is voltunk a vonatunkon, a jól megszokott síneken.

A tervezett útvonal: Tarcal vá. (100 m) – Bánya tó (120 m) – Dobai – Róka dűlő – Sípálya – Nagy Kopasz (528 m) – Lencsés árok – Hétszőlő (100 m) – (Szőlő tanösvény) – Szalka (260 m) – Kusald árok – Kistokaj – Szerelmi pincesor – Tokaj vá. (100 m). Mindebből csak a csúcs meghódítása és a tanösvény megismerése (immár sokadszorra) maradt el, erősen fogadkoztunk, hogy majd legközelebb… Az út végén még szerét ejtettük egy kedves régi ismerősünkkel való találkozásnak, aki két flaska tavalyi, a kezeink által már látott nedűvel kedveskedett a csapatnak. Messzire szálltak dalaink, a hegy csak úgy zengett! Nem maradt el a végére beígért Szerelmi pincesor meglátogatása sem. A már jól ismert helyen tettük le fáradt tagjainkat és kóstoltuk a jobbnál jobb tavalyi termést. Volt sok oka is a koccintásnak, kinek születése napja, kinek negyedik unokája megérkezése volt az. Vásároltunk is a hazaiaknak, akik velünk lettek volna, de sajnos sokuk nem jött el, ezért hát elvittük számukra is a Tokaj-hegy hírét-borát. A fáradt csapat pedig a kijelölt időben szerencsésen megérkezett Budapestre.

»  »  »  »  »  »  »  »  »  «  «  «  «  «  «  «  «  «

A bányató felé vezető szűk katlan bejárata. Fotó: Fodor Éva. A bánya elhagyott maradék fala. Fotó: Fodor Éva. Emelkedünk felfelé, mellettünk már érik a csipkebogyó, mellettünk a mély, méteresre kimosott ösvény. Fotó: Fodor Éva.

A löszfalban a gyurgyalagok fészkei. Fotó: Fodor Éva. Áldó Krisztus szobor Tarcal felett a dombtetőn. Fotó: Fodor Éva. "Rozsdaboglya" az erdőben. Talán egy kiszuperált IFA teherautó csontváza lehet? Fotó: Fodor Éva.

Csupa kérdés. Potyautas a hátizsákon: ... ez meg mi a fránya lehet? Fotó: Fodor Éva. Látogatásunk célja az Erdős pince. Fotó: Fodor Éva. A túrabotok pihenni tértek, a poharak viszont most jöttek bele.... Fotó: Fodor Éva.

»  »  »  »  »  »  »  »  »  «  «  «  «  «  «  «  «  «

Megérkeztünk a túra kiindulási pontjára, Tarcal vasútállomásra. Háttérben a Nagy Kopasz hegy, a mai célunk. A római katolikus templom. Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a legjobb minőségű hegyaljai szőlőtáblák övezte Tarcal a vulkáni és üledékes kőzetekből álló Nagy Kopasz-hegy déli lejtőinek tövében fekszik a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonalon.

A modernizálás jelei: naplemek a tetőkön. Gótikus plébániatemploma a 15. században épült. A templom 1562-ben a reformátusok birtokában volt. Az egykori kéttornyú templomnak ma már csak az egyik tornya áll. Túravezetőnk most éppen a sor végén, a támfal mellett araszol felfelé. Tarcal bányatava, ahol tilos a horgászás és fürdés, érthető okokból: életveszélyes!

A csapat megmászta a partfalat és most fentről tekint a tóra. A bányató és környéke. A bányában jó minőségű bazaltot termeltek ki, ennek szerencsére ma már vége, a hegy nem fogy tovább. "Megyen a hegyen a túrista, a túrista..." Lábainál méteres árkokat vájt a löszbe a lezúduló esőfolyam.

A piros sáv jelzésről utolsó pillantás a bányatóra, a háttér közepén a 2015. március 25-én (az Ó-temető feletti dombon) felállított 8,5 méteres Jézus-szobor, amelyet Petró Attila vállalkozó ajándékozott a falunak. A szőlőtáblák között vezetett piros-sáv jelzésről vetjük utolsó pillantásunkat Tarcal községre. Utunk keresztezte a hegy oldalában létesített sípályát. Felvonó nyáron nem üzemel, de vajon télen?

Utunk a hegytető alatt kb. 50 m-el lejtősre váltott, háttérben a kanyargó Tisza ezüstcsíkja látszik. Egy ponton megpillantottuk Tokaj városát, innen a Bodrog nem, de a Tisza jól kivehető. Egy kiadós ebéd a tarisznyából és máris vidámon állunk a kamera elé.

Béla barátunk vendéglátása (állófogadás) az árnyékban, megígértük neki: hamarosan viszont látjuk! A város, Tokaj vasútállomása a Szerelmi pincesorról letekintve, előterében egy szobormozdony, egy 424-es gőzös. A túra végcélja (a szerencsés hazatérésen kívül persze...). A tábla felirata önmagáért beszél.

Lejegyezte: Sándor Tibor

A fotókat készítette: Fodor Éva és Sándor Tibor