A statisztikai adatok rávilágítanak arra, hogy a figyelem és a szabálykövetés továbbra is létfontosságú: idén eddig 21 baleset történt vasúti átjáróban, amelyek során sajnos tizen vesztették életüket. Olyan értelmetlen tragédiákról van szó, amelyek mindegyikét az alapvető biztonsági szabályok megszegése és a figyelmetlenség okozta.

Az elmúlt hetekben is történt sajnos egy súlyos, áramütéses baleset, amely ismét rávilágít arra, hogy a vagonok tetejére felmászni szigorúan tilos és életveszélyes. Nem lehet elégszer megismételni: a vasút nem játék, a vagonok tetejére felmászni pedig életveszélyes és tilos! Már önmagában az 5-6 méter magas járművekről való lecsúszás vagy leesés is súlyos, akár halálos sérüléseket okozhat, a legnagyobb veszélyt azonban a villamos felsővezeték jelenti. A vezetékekben 25 ezer voltos feszültség folyik, amelynek már a megközelítése is életveszélyes: a vezeték 2 méteres körzetében akár közvetlen érintés nélkül is halálos áramütést okozhat az ívkisülés. Hogyan hat a magasfeszültség az emberi testre?  Ezt mutatja be Sín-Tér sorozatunk: Az áramütés c. epizódja: https://www.youtube.com/watch?v=KTToCNrUu9o [1].

A MÁV-csoport éppen ezekért folytatja az „Érj haza biztonságban!” kampányát. Tavaly a Balaton-parti településeken megkezdtük a gyalogos vasúti átjárókban a figyelmeztető piktogramok felfestését, melyek a mobiltelefonozás és a fülhallgató-használat veszélyeire hívják fel a figyelmet. A munkát idén a 150-es vasútvonal mentén, valamint több budapesti gyalogos átjáróban folytattuk. A 2026-os kampány során a közlekedők szerte az országban a vasúti átjárók közelében újra találkozhatnak a figyelemfelkeltő plakátokkal. Emellett a motorvonatok fedélzeti monitorjain, a vágányvégi kijelzőkön, valamint az online felületeken is folyamatosan megjelennek a vasútbiztonsági üzenetek és filmek.

A vasúttársaság az idei kitelepülések során is gyermekeket, családokat tanított a legfontosabb vasútbiztonsági szabályokra.

A nyári szünet idején általában megemelkedik a balesetek száma, ezért felhívjuk a figyelmet az alábbiakra:

• Vasútüzemi területen tartózkodni életveszélyes és tilos! Csak a kijelölt vasúti átjáróban szabad átmenni a síneken. A vasúti átjárót mindig kiemelt körültekintéssel kell megközelíteni!
• A fénysorompó felváltva villogó piros fénye azt jelenti, hogy nem szabad átmenni a síneken, mert jön a vonat. Ha a vonat elhaladt, várjuk meg a fénysorompó fehér villogó jelzését. Mielőtt a sínekre lépünk, mindig győződjünk meg róla, hogy egyik irányból sem érkezik vonat!
• Nem szabad közlekedés közben fülhallgatót használni vagy a telefont nyomkodni, mert ez elvonja a figyelmet a veszélyekről.
• Tilos és életveszélyes felmászni a vasúti kocsikra vagy a felsővezeték tartóoszlopára! A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, már 2 méteres távolságtól áramütést, súlyos vagy életveszélyes égést okozhat. Már önmagában az 5-6 méter magas jármű tetejéről való lecsúszás is súlyos sérüléseket okozhat, vagy akár halálos következménnyel is járhat. Szigorúan tilos a járművek alá menni, alattuk átbújni, illetve azok tetejére felmászni.
• Az életükkel játszanak azok a fiatalok, akik szórakozásból a vonat elé szaladnak, majd elugranak az érkező jármű elől. A vonat valós sebességét nagyon nehéz megítélni, ráadásul a vasúti szerelvény féktávolsága is többszáz méter, ezért a hirtelen megállítása esélytelen! 
• A vasúti sínre köveket, idegen anyagokat helyezni, a vonatot megdobálni szigorúan tilos! Ezek a cselekedetek súlyosan veszélyeztetik a közlekedő vonatok biztonságát, hiszen azok üzemképtelenségét, szélsőséges esetben siklását is okozhatják. A sínre helyezett tárgy észlelését követő vészfékezés következményeként az utasok és a vonat személyzete is megsérülhet. Az ilyen jellegű cselekményeket minden esetben feljelentés követi.

A balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért arra kérjük a közlekedőket, hogy minden körülmények között közlekedjenek körültekintően, hiszen járművel vagy gyalogosan is élet-halál kérdése lehet a KRESZ szabályok betartása!

Háttér:

A vasút a legbiztonságosabb közlekedési mód, és fontos kiemelni, hogy az elmúlt 16 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset, azokat minden esetben a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. A MÁV hálózatán a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek.

A balesetek következményeként nemcsak emberi életek vesznek el, de a vasúti járműállomány is csökken: a megrongálódott motorvonatokat hosszabb időre ki kell vonni a forgalomból, sőt előfordul, hogy a jármű teljesen üzemképtelenné válik. A balesetek többórás késéseket eredményeznek, melyek naponta akár több ezer utas közlekedését is ellehetetlenítik.

Minden baleset traumatikus élmény a balesetet elszenvedő egyénnek valamint a mozdonyvezetőnek, a személyzetnek, illetve azoknak az utasoknak is, akik a vonatról vagy a peronról nézik végig az eseményeket. Mozdonyvezető kollégáink 2022-ben nyílt levélben  [2]fordultak a közúti közlekedőkhöz, amelyben megfogalmazták, mit éreznek, amikor a vasúti átjáróban meglátnak egy gyalogost, kerékpárost, autót vagy teherautót.

A vasúttársaság évről-évre bővíti azokat az eszközöket és csatornákat, amelyek segítségével hatékonyan végezheti balesetmegelőző tevékenységét. Mindemellett azonban fontos kiemelni, hogy óriási jelentősége van annak a szintén hosszú évek óta tartó együttműködésnek, amelyet a rendőrséggel folytat a MÁV az edukáció és a balesetek számának visszaszorítása érdekében.

A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:

• A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
• A jelzőlámpával, illetve csapórúddal felszerelt vasúti átjárókon akkor szabad fokozott figyelemmel áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
• A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
• A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
• Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
• Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít. A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, max. 15 km/órás sebességgel közelítik meg. A szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély.
• A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
• A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
• A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat.