A legkorszerűbb nagygépes technológiával indul el a dél-balatoni vasútvonal fejlesztése

2014. szeptember 10. szerda, 13.57 / Utolsó módosítás: 2014. szeptember 10. szerda, 14.04

dél-balatoni vasútvonal fejlesztéseA 32 kilométeres Lepsény - Szántód, Kőröshegy szakasz felújításának eredményeként a vonatok a jelenlegi 60-80 helyett 100 km/órás sebességgel közlekedhetnek 2015 nyarától. „A korszerűsítésnek köszönhetően 5 perccel csökkenhet a menetidő, javulnak a menetrendszerű vasúti közlekedés feltételei” – fejtette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 2014. szeptember 9-én, Siófokon.   

A Kelenföld-Székesfehérvár vonalszakasz tavaly zárult rekonstrukciójával a Budapest és Siófok (Zamárdi) közötti utazási idő 105-114 percről 80-89 percre csökkent. A dél-balatoni vasútvonal fejlesztésével tovább rövidül a menetidő, és ütemessé válhat a menetrend. Szabadifürdő megállóhely - Siófok állomás - Zamárdi felső állomás között új második vágányú szakaszok épülnek. 17 kilométeren dél-balatoni vasútvonal fejlesztésezaj- és rezgéscsillapító sínágyazatot, Balatonvilágoson, Siófokon és Zamárdiban összesen mintegy 4 kilométeren zajárnyékoló falat telepítenek, így a Balaton part zajterhelése jelentősen csökken. A gyalogos átjárók és a közúti útátjárók korszerűsítésével biztonságosabbá válnak az átkelési lehetőségek. Siófokon, a Vitorlás utcai új közúti aluljáró megépülésével a nyári forgalmi dugók mérsékelhetők, a különszintű keresztezés pedig tovább javítja a közlekedésbiztonságot. Balatonaliga, Szabadisóstó, Zamárdi felső állomásokon és Balatonvilágos, Szabadifürdő, Balatonszéplak alsó és felső megállóhelyeken magasperonná épülnek át a peronok, kényelmesebbé válik a fel- és leszállás.

dél-balatoni vasútvonal fejlesztése Seszták MiklósSeszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta: „A magyar kormány stratégiailag kiemelt feladata a közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése, ezen belül is a vasúti vágányhálózat korszerűsítése. A Balaton Magyarország egyik legvonzóbb turisztikai úti célja, rendkívül fontos, hogy a belföldi és a külföldi látogatók gyorsan, kényelmesen és zökkenőmentesen juthassanak el Közép-Európa legnagyobb édesvizű tavához. A vonalszakasz-rekonstrukció újabb bizonyíték legfőbb törekvésünkre, hogy 21. századi színvonalú vasutat építsünk 21. századi módszerekkel. Minden rendelkezésre álló eszközzel azon leszünk, hogy az eddig elért eredményeken és az elkezdett munkafolyamatok továbbvitelén túl tovább gyorsítsuk a közösségi közlekedés modernizációs folyamatait.”

dél-balatoni vasútvonal fejlesztéseLoppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője hozzátette: „A kivitelező első ütemben a 11 napos éjjel-nappali munkavégzés alatt a PM 1000-es 2000 tonnás alépítmény-javító óriásgép segítségével átépíti a Siófok és Zamárdi felső vasútállomások közötti nyíltvonali szakaszt. A technológia a világ legkorszerűbb alépítmény-javítási eljárása, amely minőségben, hatékonyságban és gazdaságosságban is egyedülálló. A géplánc egyik legnagyobb előnye a hagyományos technológiákkal szemben, hogy a meglévő vágány alatt, annak elbontása nélkül végzi el az új alépítmény megépítését. Az 1115 m hosszú gépóriás csapadékos időjárásban is folyamatosan tud dolgozni, 24 órás munkavégzés esetén átlagosan 650-750 métert halad, ami a hagyományos technológia tempójának kétszerese. A gép a meglévő zúzottkőágyazat anyagát újrapattintással érdesíti, rostálja és mossa, így kiváló minőségű ágyazattal adja át a pályát. dél-balatoni vasútvonal fejlesztése Dávid IlonaA védőréteg alsó 15-20 cm-es részét újrahasznosított kőanyagbólkészíti el, ezzel nagymérvű helyszíni anyag-újrafelhasználást tesz lehetővé.”

A 2015 nyarára befejezendő fejlesztést a Déli-part 2013 Konzorcium végzi, nettó 29,99 milliárd forint értékben az Új Széchenyi Terv keretében, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, a Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozásával. A dél-balatoni vonal rekonstrukciós munkálatai forrás rendelkezésre állása esetén jövő ősztől a Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy szakasz átépítésével folytatódhatnak.

 

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Kommunikációs Osztály