Bakonyvasút - nevezetességek, látnivalók a környéken | MÁV-csoport

Bakonyvasút - nevezetességek, látnivalók a környéken

Győr

A megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A Duna partján fekvő településnek a térségben már a római időktől meghatározó szerepe, a provinciát védő castrum (vár) mellett polgárváros is települt Arrabona néven. A honfoglalást és az államalapítást követően is mindig fontos egyházi, katonai, és közigazgatási központ volt. A 17-18. század során a kereskedelmi központtá vált városban megépült Magyarország egyik legszebb barokk belvárosa.

Napjainkban a Győrbe látogató turisták egy gyorsan fejlődő, pezsgő kulturális élettel rendelkező, egyszerre tradicionális és modern európai városban találják magukat. Átutazóban sem kell lemondani a város nevezetességeinek megtekintéséről. Az egyházi emlékek közül érdemes meglátogatni a kora középkorban alapított bazilikát, melynek gótikus kápolnájában őrzik Szent László hermáját. A Hübner Jenő tervei alapján 1896-98 között épült Városháza, az egykori tűztorony mintájára készült toronnyal a város talán legjellegzetesebb épülete. „Győr a sarokerkélyek városa”, ezért ajánlott néhányat megnézni a történelmi belváros nevezetes barokk palotái közül (Altabak-ház, Ott-ház, Napóleon-ház, Esterházy-palota, Vastuskós-ház, Fejérváry-ház, Rozália-ház, Kreszta-ház stb.). Sok érdekességet tartogat a látogatók számára a római alapokra épült középkori Püspökvár és püspöki palota is, ahol 15-18. századi gyűjteményekkel rendelkező egyházmegyei kincstár, könyvtár és kőtár foglal helyet. A különböző felekezetek számára a 17-20. században épült templomok és kegyhelyek is megannyi értékes egyházi emlék. A monumentális, 1978-ban épült, Victor Vasarely alkotásaival díszített Győri Nemzeti Színház a város legjelentősebb modern épülete, amely gazdag programlehetőséget kínál a turisták számára, különösen fesztiválok idején. További szórakozási lehetőségekkel csalogat a Xántus János Állatkert és a természetes gyógyvízre épült Rába Quelle fürdő.

Pannonhalma

A Sokorói-dombságban fekvő, eredeti nevén „Győrszentmárton” nevű település helyén egyes történetírók szerint a római időkben már város állt. A bencések 996-ban történt megjelenését a király által alapított kolostor felépítése követte. Az évszázadok során ennek jött létre a nagy kiterjedésű épületegyüttes, amely magában foglalja többek között a bazilikát az altemplommal, a kerengőt a belőle nyíló középkori főbejárattal (Porta Speciosa, magyarul ékes kapu), a monostor épületét, a tornyot, a könyvtárat, a barokk ebédlőt, a Boldogasszony-kápolnát, az arborétumot és a gyógynövénykertet, az Apátsági Pincészetet. Az intézmény eredeti funkcióját megtartva, a mai napig apátsági monostorként működik, hirdetve a másfél évezrede fennálló szerzetesi életforma üdvösségét és fenntarthatóságát. A mai főapátság szerzetesközösségének tevékenységeitől függően, az épületegyüttes napjainkban is csak részlegesen látogatható. A tárgyi emlékek és a gazdag kulturális örökség okán a település elnyerte a „világörökségi helyszín” címet. A városka 1965 óta viseli az apátsággal közös Pannonhalma nevet.

Cuha-völgy

Vasúton megközelítve az Öreg-Bakonynak is nevezett Magas-Bakony egyik leghíresebb kirándulóhelyét, a Cuha-völgy Porva-Csesznek és Vinye vasútállomások között található. Az Eplény közelében eredő Cuha patak észak felé haladva magas sziklák közé ér, itt közel 4 km hosszan kanyarog az évmilliók során a sziklákba vájt völgyön (szurdokon) keresztül. A Győr-Veszprém vasútvonal talán éppen azért tud fennmaradni, mert a mérnökök úgy tervezték meg, hogy a Cuha-völgyön haladjon keresztül. A sok védett növény- és állatfajnak otthont adó, vadregényes, vízmosásokkal, gázlókkal tarkított völgy azonban kerékpárral vagy gyalog is könnyen bejárható. Erre a célra építették ki az egész évben díjmentesen látogatható Cuha-völgyi tanösvényt. Némi kalandot jelent a túrázók számára, hogy a patak többször híd nélkül keresztezi az utat, ahol csak a köveken ugrálva vagy a kidőlt fákon egyensúlyozva lehet száraz lábbal átkelni. A tanösvény részeként erdei tanterem, pihenőhelyek és szalonnasütőhelyek állnak a kirándulók rendelkezésére. A környék látványos természeti képződményei: Kőpince-forrás és barlang, az egykori hírhedt bakonyi betyár, Savanyú Jóska búvóhelyeként elhíresült Betyárpamlag-barlang, Zörög-tető, Zsivány-barlang, Ördög-rét, Remetelyuk.

Cseszneki várrom

A Csesznek község határában, egy sziklacsúcson emelt vár eredetileg a 13. században épült, de az évszázadok során többször átalakították, újjáépítették. A középkori viszályok és háborúk, török hódítás, Rákóczi-szabadságharc, majd végül földrengés és tűzvész által is pusztított vár a 19. század elejétől már teljesen lakhatatlanná vált, azonban annak 1970-es években konzervált, még romjaikban is tekintélyes épülettömbjei napjainkban nyári kulturális programok, várjátékok színhelyéül szolgálnak.

Zirc

A Magas-Bakony festői kisvárosa a Zirci-medencében fekszik. A városközponton áthaladó 400 méteres szintvonal alapján Magyarország legmagasabban fekvő városa. Története összefonódik az 1182-ben alapított ciszterci apátság történetével, ennek megfelelően nevezetességei közül is kiemelkedő jelentőségű a Zirci apátság épületegyüttese, benne a „ciszterci Bazilika minor” barokk stílusú apátsági templommal, valamint a templomhoz csatlakozó ciszterci monostorral. A monostor jellegzetes, 18. századi építésű, de a 19. században jelentősen kibővített épületében a Bakonyi Természettudományi Múzeum is helyet kapott, valamint itt működik a Reguly Antal Műemlékkönyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár üzemeltetésében, mindkettő látogatható. A Zirci Arborétum is a ciszterciek tevékenységéhez fűződik, ők telepítették ugyanis a 600 éve általuk kialakított, mesterséges halastó körüli ligetet, és fáradoztak azon, hogy az napjainkra az öt kontinensről származó fa- és cserjefajokban gazdag arborétummá, valamint nemzetközileg elismert természetvédelmi területté válhasson.

Eplény

A település a Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík vízválasztóján fekszik. Bár szép, hegyvidéki elhelyezkedése és nyugodt természeti környezete kikapcsolódásra kiválóan alkalmassá teszi, a falu korábban kevés nevezetességgel büszkélkedhetett. Említésre méltó az 1992. óta önálló község 200 éves Szent Bernát kápolnája, valamint 250 éves, szépen felújított „korcsmája”, amely jelenleg egyrészt közösségi ház céljára szolgál, másrészt különleges pincéjében működik az Ámos Borház. A települést az 1930-as évektől több mint 40 évig a mangánérc lelőhelyeként tartották számon. A 2000-es évektől azonban a folyamatosan bővített síközpont országosan ismertté tette a dinamikusan fejlődő település nevét. Itt található az ország egyetlen négyüléses libegője, amely csákányos felvonókkal kiegészítve szállítja fel a síelőket az Ámos-hegyre. Öt hóágyúzható pályája közül kettő éjszakai kivilágítással is rendelkezik, és itt van a leghosszabb hazai pálya is az 1927 méteres hosszúságával. A pályák hóolvadás után kerékpáros paradicsommá alakulnak, de hódolhatunk a természetjárásnak is. A jelzett útvonalakon túrázhatunk, az Ámos-hegyi Pihenőerdő tanösvényén megfigyelhetjük a változatos növény- és állatvilágot, a Malom-völgyben piknikezhetünk a patakparton vagy sportolhatunk az erdei tornapályán.

Veszprém

A megyei jogú város Veszprém megye székhelye. Ennek ellenére a királynék városaként is ismert Veszprém inkább sajátosan csendes, titokzatos város. A Séd patakot övező dombok és völgyek felfedezésre csábítanak, a város középpontjában pedig ott van a vár, amely maga a történelem. A várnegyedben feltétlenül érdemes megnézni a főszékesegyházat (10. századi alapok, gótikus altemplom), a 13. századi Gizella-kápolnát a várkúttal, a Fellner Jakab által épített Püspöki (ma Érseki) palotát. A várnegyed többi nevezetessége is könnyedén elérhető egy kellemes séta során, a Várkaputól egészen a várhegy északi fokáig, ahol I. István király és Gizella királyné szobra áll. A várnegyeden túl folytatva a városnézést, a Séd patak mentén egy kellemes sétával elérhető a Szent István völgyhíd, közismertebb nevén a Viadukt, amely a város jelképe. A hídon túlra is érdemes tovább menni, hiszen a Fejes-völgyben fekszik a veszprémi állatkert (Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark). A város közösségi közlekedése célszerű: a vasútállomás egy járattal, könnyen elérhető akár az állatkert felől, akár a várnegyedből.